Beteg gyerek kontra munka!

Hogy ki mit választ az saját szíve joga. Természetesen nem a munkádat, de ne mondja nekem senki, hogy nem volt még olyan helyzetben, hogy egyszerűn nem tudott elszabadulni a munkahelyéről. Nem tudta megoldani, hogy otthon maradjon....
A szívem hasad meg, mikor láztol csillogó kis szemmel rámnéz és kérlel "anya ne menj el". De tudom el kell mennem. Elmennem más embereket ápolni, holott a világ legfontosabb embere a számomra otthon van és maga is ápolásra szorul.
Aztán persze ez a nap is eltelik... eltelik úgy hogy én majd meghalok legbelül, hogy nem lehetek vele. ÉS úgy hogy talán benne az játszódik le, hogy nem számíthat rám....
Viszont ott a kontra. A munka. Amunka amit a normális hétköznapokban imádok. A munka, amit teljes szívemből tudok csinálni. És mind ezt egy olyan helyen ahol viszonylag meg is fizetik . Hiába mondja nekem mindenki a "pénz nem számít", senki nem áll oda, hogy megossza velem a fizetését. És emögött az ördögi mókuskerék mögött, ott van egy örökös lelkiismeretfurdalásban élő ANYA!