Beteg gyerek kontra munka!

Hogy ki mit választ az saját szíve joga. Természetesen nem a munkádat, de ne mondja nekem senki, hogy nem volt még olyan helyzetben, hogy egyszerűn nem tudott elszabadulni a munkahelyéről. Nem tudta megoldani, hogy otthon maradjon....
A szívem hasad meg, mikor láztol csillogó kis szemmel rámnéz és kérlel "anya ne menj el". De tudom el kell mennem. Elmennem más embereket ápolni, holott a világ legfontosabb embere a számomra otthon van és maga is ápolásra szorul.
Aztán persze ez a nap is eltelik... eltelik úgy hogy én majd meghalok legbelül, hogy nem lehetek vele. ÉS úgy hogy talán benne az játszódik le, hogy nem számíthat rám....
Viszont ott a kontra. A munka. Amunka amit a normális hétköznapokban imádok. A munka, amit teljes szívemből tudok csinálni. És mind ezt egy olyan helyen ahol viszonylag meg is fizetik . Hiába mondja nekem mindenki a "pénz nem számít", senki nem áll oda, hogy megossza velem a fizetését. És emögött az ördögi mókuskerék mögött, ott van egy örökös lelkiismeretfurdalásban élő ANYA!

Helló nagyvilág!

Hogy ki vagyok? Talán nem  is fontos... ami a lényeg, hogy anya vagyok. Egy egyedülálló, modern, 21.-századi anya, aki próbálja megállni a helyét a nagyvilágban.
Igazából mondhatnék giccses közhelyekete, írhatnék mindenféle hazugságokat, hogy nincs is ennél szebb. De biztos van! Viszont ezt választottam. Ez az életem. Remélem egy páran érdeklődőek lesztek az irányomba.

Egy pár sor arról miért is kezdtem ebbe a blogba. A mai világban már minden a technológia körül forog, és ezt szerettem volna kamatoztatni a külvilág felé. Esetlegesen hasonló sorsú hölgytársaimnak reményt nyújtva, egy támaszték lehetek.
Már több, mint egy éve vagyok szingli-mami. Az első pillanatban bevallom nagyon elvoltam veszve, de aztán rájöttem: ez csak megerősít abban, hogy mindenben csak magamra számíthatok. A kisfiam most két és fél éves, és  végre eljutottam arra a szintre, hogy ne más hanem mi ketten legyünk a középpontban. Ezen az oldalon is a mi kis életünkbe engedünk betekintést nektek